A passzív dohányzás veszélyei
Az, hogy valaki nem dohányzik, sajnos manapság már nem elég ahhoz, hogy elkerülje a cigarettázás káros hatásait, hiszen számos kutatás szerint a passzív dohányzás ugyanolyan ártalmas tud lenni, mintha az illető maga szívná a szálakat.
Kutatások egyértelműen kimutatták, hogy enyhébb és súlyosabb tünetekkel is összefüggésbe hozható a passzív dohányzás.
„Enyhébb” tünet lehet például a szédülés, a hányinger, a fejfájás, a torok fájás, a rekedtség, a köhögés, a tüsszögés, a szem irritációja.
A súlyosabb és hosszabb távon jelentkező tünetek közé tartozó cigarettázás miatti egészségügyi problémák lehetnek például a teljesség igénye nélkül: a különböző szív- és érrendszeri betegségek, a szívinfarktus, a véralvadási zavarok, az érelmeszesedés, a daganatos betegségek. Ezeknek a betegségeknek a kialakulása során hatalmas szerepet játszik az, hogy az adott beteg dohányzik vagy esetleg passzívan dohányzik-e. Minél gyakrabban, minél tartósabban kénytelen valaki elszenvedni a passzív dohányzást, annál nagyobb valószínűséggel jelentkezhetnek és annál súlyosabbak lehetnek annak egészségkárosító hatásai.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) felmérései alapján évente minden századik ember azért hal meg, mert passzív dohányzásnak van kitéve. Mindebből arra lehet következtetni, hogy dohányosként az ember nem csak a saját egészségét teszi kockára, hanem azét is, akinek cigarettázás közben a közelébe kerül. Az utcán dohányozva például nehéz megszűrni, hogy éppen ki áll, vagy sétál el mellettünk: lehet, hogy épp egy várandós? lehet, hogy épp tüdőbántalmakkal küzd? és mi a helyzet a gyerekekkel?
Egy már felnőtt ember talán tudja úgy alakítani az életét, hogy ne érintkezzen dohányzó társaival, persze ez nem egy túl reális kép az életünkről, de egy dohányfüstbe született, esetleg már az anyaméhben is a dohány egészségtelen hatásainak kitett gyermeknek esélye sincs választani. A csecsemők körében a hirtelen csecsemőhalál, a légúti megbetegedések, a későbbi asztma kialakulása nagy mértékben függ a szülők cigarettázási szokásaitól. Egy ilyen környezetben nevelkedett gyermek önhibáján kívül olyan betegségekkel válhat felnőtté, melyeket semelyik szülő se kíván a gyermekének. Mégis megtörténik. Lehetne tenni ellene?
A legegyszerűbben azt mondhatnánk, hogy persze! Mindenki szokjon le a dohányzásról!
Ez azonban sajnos nem egy reális elvárás, már csak azért sem, mert a dohányban található nikotin komoly függőséget válthat ki a cigarettázókból.
Fontos tény azonban, hogy a passzív dohányzás során a problémát nem a nikotin jelenti, hanem a dohány és a papír, valamint azoknak az égetés során levegőbe, füstbe kerülő több ezer, rákkeltő vegyületei.
Ez jó hír lehet azok számára, akik bár nem szeretnének megválni a dohányzás élményétől, fontosnak tartják, hogy szenvedélyükkel ne tegyék kockára környezetük egészségét, nem beszélve arról, hogy a dohányfüst természetesen a dohányzó egészségét még fokozottabban károsítja.
A heat not burn alapon működő termékek, mint például a heets, vagy a hevítőrúd használata tökéletesen imitálja a dohányzás élményét, miközben alkalmazásuk során füst nem keletkezik, így nem valósul meg passzív dohányzás sem.
Míg a klasszikus heets termékek hevítőkészülék segítségével dohányt tesznek magas fokon történő hevítés révén szívhatóvá, addig a hevítőrudak a dohányt tealevéllel helyettesítve, nikotinos, vagy nikotinmentes alternatívákat kínálnak a dohányzás helyettesítésére.